Nedves felületen könnyen megtelepednek a levegőben is ott levő penészgombák, vagy a talajvízben oldott sók felszívódása a falazatba sókivirágzásos (vagy köznyelven salétromosodási) problémákat okoz. A talajvízben oldott sók a talaj típusától függően lehetnek kalcium, magnézium, stb. különféle sók, és természetesen nitrát sók is.
Ezek a problémák elsődlegesen a régebbi épületeknél jelentkeznek, de új építésűeknél is előfordulhatnak.
Napjainkban kapható korszerű építőanyagok alkalmazása esetén, szakszerű kivitelezést feltételezve, ezeknek a problémáknak elvileg nem szabadna jelentkeznie.
Milyen paraméterek esetén tekinthető egy épület az emberek számára optimálisnak?
A szakirodalom általában a +20 és +23 °C közötti hőmérsékletet ajánlja állandó tartózkodásra és kb. 18 – 20 °C közötti értéket alvásra.
Persze ez is változó egy nappali, konyha, fürdőszoba, WC, stb. esetén. Meg aztán vannak fázósabb és kevésbé fázós emberek is.
A lényeg a hőérzet. Ez nagyon durván véve kb. 50-50 %-ban a helyiség és a fal hőmérsékletétől függ.
Például: ha a fal hőmérséklete 16 °C és a levegő 24 °C, akkor van egy hőérzete az embereknek. A kettő átlaga 20 °C. DE! Ugyanezt a hőérzet jön létre, ha pl. a fal 18 °C és akkor már csak 22 °C -ra kell felfűteni a helyiség levegő hőmérsékletét. (Ez rögtön energia megtakarítás.)
A másik fontos dolog a levegő relatív páratartalma. Az emberek többsége a kb. 45 – 55 % relatív páratartalom esetén érzi jól magát. Ha alacsonyabb ez az érték könnyen kiszárad a nyálkahártya. Ha magasabb, akkor kényelmetlenebb a közérzet, könnyen megizzad az ember, ráadásul kb. 65%-os relatív páratartalom felett jó eséllyel megindulhat a falfelület penészesedése. Ez értelemszerűen függ a fal felületi hőmérsékletétől is. (Harmatpont.)
Mitől vizesedhetnek leggyakrabban a falak?
- talajvíz beszivárgása a falazatba. Ezt kétfelé kell osztani. Talajszint alatti (pince, szuterén, stb.) vagy talajszint feletti falakról van-e szó.
- beázás. Ez leggyakrabban a tető hibája miatt következik be, de vannak olyan esetek is, hogy az esővíz levezető csatorna hibája miatt ázik a fal. (Pl. bokor takarja és nem is lehet azonnal észrevenni.)
- a klasszikus hőhíd. Főleg régebben a födém betonozásánál nem használtak kívül hőszigetelő anyagokat. A jó (és manapság egyre jobb hőszigetelő képességű) falazati anyagok és a betonfödém találkozásánál a belső felületi hőmérséklet különbsége jelentős lehet. Ha itt a betonfelület belső hőmérséklete kb. 14-15 °C közötti, könnyen beindul a páralecsapódás és ezáltal a penészesedés is bekövetkezhet A kritikus felület a falazat és a födémcsatlakozás vízszintes éle, ráhúzódva a falazat tetejére és a betonfödém vízszintes síkjára is. Emiatt látható ezen a helyen sokszor csak sötétebb csík, ami a nedves felületen megtapadó por következménye, vagy akár a penészé. Ugyanez tapasztalható a pozitív falsarkok függőleges éleiben is, ami hasonló, de elsősorban a szerkezeti kialakítástól függ.
- a falszerkezet szellőzésének kizárása. Pl. az északi fal padlótól födémig, oldalfaltól oldalfalig történő zárt beépítése, és még lehetne jó néhány esetet felsorolni.
Nem véletlen, hogy az utóbbi időben az interneten, különböző médiafelületeken rengeteg ajánlattal bombázzák a lakosságot is.
Ezek különböző műszaki megoldások, amelyek jók lehetnek egy adott nedvesedési, penészesedési probléma megoldására.
DE! Javaslom elkerülni azt az ajánlatot, amely minden problémás esetre, függetlenül a nedvesedés fajtájától, azonnali megoldást javasol.
Ezek lehetnek:
- különböző injektálások
- falátvágás, lemezbesajtolás
- elektrosztatikus megoldások
- vízzáró felület kialakítása
- felület „lemosása” valamilyen szerrel. (sajnos sok esetben az ecetes (?) lemosást javasolják, pedig a penészgombák lúgos körülmények között életképtelenek!!!)
- falszárítás, stb…
Javaslat: megfelelő szakember által helyszíni szemle alapján készített szakvélemény és megoldási módszer.
Igen! A legjobb megoldás az lenne, ha meg tudnánk oldani a víz bejutását a szerkezetbe.
Ez sajnos utólagosan nagyon sok esetben nem megoldható! Ebben az esetben már csak a falszárítás jöhet szóba.
Kisebb vizesedés esetén megoldás lehet a falszárító vakolat alkalmazása.
Nagyobb vizesedés és penész esetén pedig javasolt az egész Európában elterjedt, most már egységesen Promasil 1000P nevű, (korábbi nevei: Masterclima, vagy Promatect-MC) belső oldali szigetelő lap alkalmazása. Ezt 2003 óta forgalmazzuk Magyarországon is, és kb. 1.000 épület problémája lett megoldva ezzel az anyaggal, garanciális hiba nélkül. Részletek megtekinthetőek: www.eramis.hu. Élettartama: „tiszta” víz és ez okozta penészesedés esetén elméletileg korlátlan, a sókivirágzás esetén pedig a szabványban előírt paraméterek teljesülése esetén minimum 25 év.
Amennyiben felkeltettem az érdeklődését, keressenek az alábbi elérhetőségek egyikén!
2083 Solymár, Katona József u. 23.
Tel.: 06-26-360-361
Mobil: 06-30-950-9833
E-Mail: smudlamihaly@gmail.com
Smudla Mihály – ügyvezető
Web: http://www.eramis.hu/
Címlap kép: pixabay.com
