Egy guatemalai csapat a 3D nyomtatási technológiát használva mindössze 26 óra alatt készített földrengésálló házat.
Nem ez az első alkalom, hogy 3D-nyomtatással készítenek házat, a projekt mögött álló csapat azonban úgy véli, hogy sikerült földrengésálló épületet tervezniük. A nyomtatóval készült organikus formájú falakat a régió hagyományosabb technikáival kombinálták, például pálmalevelekből készült tetővel.
A 49 négyzetméteres ház megépítéséhez a COBOD International – egy 3D-nyomtatókat szállító cég – a dán 3DCP Group építészeti céggel működött együtt, amely a nyomtatást a Progreso cementgyártó céggel közösen végezte.
Egy guatemalai csapat a 3D nyomtatási technológiát használva mindössze 26 óra alatt készített földrengésálló házat. (Fotó: COBOD International)
26 óra alatt kész ház
A 3 méter magas falakból álló házat hét nap alatt 26 nyomdai munkaóra alatt építették fel.
Az építészet olyan organikus formákon alapul, amelyeket „egyébként rendkívül drága, sőt kivitelezhetetlen lett volna betontömbökkel, a régió uralkodó építőanyagával megvalósítani” – áll a COBOD közleményében.
Mivel a 3D nyomtatás nagyobb kreatív szabadságot biztosít, az építészek úgy döntöttek, hogy a tervezéssel Guatemalának hódolnak.
A ház pálmalevelekből készült teteje a Közép-Amerikában mindenütt megtalálható „palapákra” – nádtetős lakások – emlékeztet: ezek olcsóak, hőkomfortot biztosítanak, és jól alkalmazhatók a szeizmikus régiókban, mivel rugalmas, könnyű anyagból készülnek.
3D-nyomtatás, a lakásválság jövője?
A projekt azonban kihívásokkal járt.
„A meleg, 40 Celsius-fok feletti hőmérséklet és a közvetlen napfény a 3D tinta természetes ellensége, mivel ilyen körülmények között hajlamos a repedezésre. Ennek leküzdése érdekében úgy döntöttünk, hogy éjszaka nyomtatunk” – mondta Brich, hozzátéve, hogy a heves esőzés is nehézséget jelentett.
Az elmúlt években nagy lelkesedést váltottak ki a 3D-nyomtatott épületek, a technológia egyébként a 2000-es években jelent meg először.
A COBOD tervezte Európa első 3D-nyomtatott épületét is, amely a dániai Koppenhágában található. Ez a vállalat áll egy Ukrajnában épített 3D-nyomtatott iskola mögött is, amely a jelenleg is zajló háború pusztításai közepette épült. A technológia iránti növekvő érdeklődés részben annak köszönhető, hogy az építőipar az üvegházhatású gázok egyik legnagyobb kibocsátójaként van számon tartva.
A kutatók becslése szerint az építőipar a világ nyersanyag-felhasználásának 40 százalékáért és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 38 százalékáért felelős.
A beton felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának 8 százalékáért, mivel előállításához energiaigényes folyamat szükséges. A 3D nyomtatás a felére csökkentheti a környezeti lábnyomot, főként a kevesebb hulladék révén. Emellett a 3D-nyomtatott technológia a feltételezések szerint kevésbé megterhelő a munkavállalók számára.
Kiemelt kép forrása: COBOD International
Szöveg: S.Rita
Ez a cikk a Black Page Consulting Kft. – 
engedélyével és támogatásával jelent meg!
