Hurrá itt a nyár, szól a mondás.
De ez a mondat trigger azon embereknek, akik szenvednek a magas hőmérséklettől. Például a túlsúllyal és/vagy szív és érrendszeri problémákkal küzdőknek. Sajnos számukra nincs jó hírem, a légtechnikai konferencián taglaltuk, hogy az éghajlat változás miatt, – zsugorodik a mérsékelt égöv és folyamatosan húzódik ránk a trópusi éghajlat – megannyi rendszer már nem tudja kielégíteni a normatívákat ezért sok irodaház már nem felel meg a munkavédelmi előírásoknak. Ajánlott modernebb épületbe költözni vagy korszerűsíteni!
No de hagyjuk a száraz anyagot és a rosszhír terjesztést. Szerencsére van megoldás, hisz az emberi leleményesség szinte határtalan. Mint az előttem szólok már említették, hogy árnyékolással és hőszigeteléssel sokat tudunk optimalizálni az épületünk hő tényezőjén. De mi van akkor ha ez még mindig kevés vagy nem kivitelezhető?
Pl. a tájolást csak új ház építésekor van módunk kiválasztani már ha a helyi építési szabályozások megengedik. Egy déli fal árnyokolása igen érdekes lehet egy panelház hetedik emeletén. Ilyenkor kiált fel mindenki, hogy KLÍMA! És már rohan is hőszivattyút vásárolni. Igen, hőszivattyú nem írtam el, mert minden klíma hőszivattyú, de nem minden hőszivattyú légkondicionáló!
S a szolgáltató és a kapzsi regisztrál villanyszerelők már dörzsölik a markukat. Ugyanis sokszor egy teljesítménybővítés – “Amper bővítés” -ként is emlegetik – min. 400.000Ft-ba kerül, többe, mint egy olcsóbb “KLÍMA”.
Sajnos sok megrendelőt kellett már kioktatnom és lebeszélnem a felesleges költségekről, mert egy szépbeszédű szakszavakkal dobálózó “szakember” ezt meg azt mondta…
Íme pár tipp és számítás példaként:
Sokan a klíma fűtő teljesítményét veszik alapul számításaikhoz. Azt, hogy milyen céllal nem taglalnám.
Jelen készülék fűtési teljesítménye: 3400W ÷ 240V = 14,2 A
Ezzel szemben az elektromos energia igénye csak: 942W ÷ 240V = 3,9A
Egy másik készülék fűtési teljesítménye: 2750W ÷ 240V = 11,4A
Ezzel szemben az elektromos energia igénye csak: 733W ÷ 240V = 3,05A
A kettő közötti hányados a berendezés hatékonysága. Amit a marketingesek COP-ként (teljesítmény együttható) emlegetnek. Még tudományosabb az EER (energia hatékonysági arány) elnevezés. – Kinek melyik elnevezés tetszik azt használja, én szakemberként maradok a hatásfoknál, minket csak az érdekel mennyi teljesítményt kapunk mennyi bevitt energiából.
S mint láthatjuk a fenti egyszerű számításból 3,6 szoros nyereségünk van jelen esetben. Zárójelben megemlíteném az egyik gyártó már kilencszeres szorzót írt a termékére. Ezt sem alátámasztani sem megcáfolni nem tudom, mivel nem mértem.
Konklúzió: ahhoz, hogy enyhítsük a kánikulát még nem kell egy vagyont költeni felesleges amperek (kb 5000Ft/Amper 3 fázisú rendszernél ez nagyon megugrik) vásárlására.
De ha már mindenképp kell teljesítményt bővíteni a hőszivattyúnk miatt, akkor balgaság lenne, ha nem kérnénk hozzá külön mérőt kedvezményes tarifával, “Há nem? Há De!”
Még egy fontos dolog, mint minden frekvencia váltós készülék, úgy az inverteres klímának is van szivárgó árama. Ezek a szivárgó áramok mikor összeadódnak és elérik a 30mA-t (egyszer 54mA-t mértünk) akkor leoldásra késztetik az ÁVK-t (Fi-relének hívják a háta mögött). Ilyenkor nem kell pánikba esni, van megoldás! Néha az A-típusú ÁVK megoldja a problémát, néha új áramkörre van szükség (ehhez nem mindig kell új kábelt telepíteni, topológiája válogatja), ezért sem kedveljük, amikor dugvillával nemes egyszerűséggel bedugják a legközelebbi konnektorba a sietős “szakik”.
Szóval a klímázásnak is megvannak a maga buktatói, mint mindennek, és gondos odafigyelést kíván ahhoz, hogy élvezzük a hűs fuvallatot, bosszankodás helyett. Természetesen bármilyen felmerülő kérdésre szívesen válaszolunk.
Apropó bosszankodás. Készítettem egy tanulságos riportot egy klíma használó kálváriájáról. Legyen ez tanulságul mindenki számára, hogy ne ugyanazt az ominózus lábbelit viselje.
Szöveg:
+36 20 316 9101
