A legegyszerűbb és legolcsóbb módszer a kézi öntözés, amelyet locsolókannával vagy kerti tömlővel, slaggal végezhetünk. Bár egyszerű, de elég időigényes, és nem biztosít egyenletes vízkijuttatást. Jobb, takarékosabb módszer, ha az esővizet összegyűjtjük, tároljuk és ezt használjuk fel kertünkben. Amennyiben hálózati vizet használunk érdemes mellékmérőt felszereltetni csökkentve kiadásainkat, ne fizessünk feleslegesen!
Idő- és vízgazdálkodás szempontjából a leghatékonyabb, ha automata öntözőrendszerünk van! Igaz, a kiépítése költségesebb, de hosszútávon megtérülő befektetés! A jól megtervezett és kiépített automata öntözőrendszer a legkényelmesebb és legprecízebb megoldás. Sok időt, vizet spórólhatunk meg vele, nem mellesleg távollétünkben is működik. Automatikusan, precízen szabályozza az öntözést, figyelembe véve akár az időjárási körülményeket (időjárás állomás), akár talaj nedvességtartalmát (külön szenzor).
Járjuk körbe mire érdemes (kell!) figyelni egy automata öntözőrendszer kiépítésénél.
Fontos felmérni kertünk öntözési igényeit, figyelembe véve a növények fajtáját, vízigényét. A talaj típusa is nagyban befolyásolja a tervezést. Például a homokos talaj gyorsabban szívja fel a vizet, kevésbé tárolja, míg az agyagos talaj lassabban szívja fel viszont tovább tárolja. Ennek megfelelően kell tervezni az öntözés gyakoriságát és a kijuttatott víz mennyiségét. A napfény mennyisége szintén befolyásolja a növények vízigényét. Az árnyékos területeken kevesebb vízre van szükség, míg a napos területeken több.
Fontos meghatározni a vízforrásunkat! Érdemes figyelembe venni ilyenkor kertünk öntözendő területének a nagyságát is, nem biztos, hogy rögtön kutat kell fúratnunk. A rendelkezésünkre álló vizet igyekezzünk mindig a lehető leghatékonyabban felhasználni, hiszen a legnagyobb kincsünk!
Az első lépés tervezéskor a terület pontos felmérése. Ezt legegyszerűbben mérőszalaggal tehetjük meg (egy profi tervező már applikáció segítségével centiméter pontos méreteket tud készíteni még az ívekről is, 2-3 dimenzióban is). Az adatokat akár egy kockás papírra, méretarányosan is lehet rögzíteni.
Igyekezzünk a területeket négyzetekre, téglalapokra felosztani amennyiben lehetséges. Tervezőként, kivitelezőként én tervező programot használok számtalan extra funkcióval. A tervek tartalmazzák a vízforrás helyét, a szelepdoboz(ok) helyét, zónák számát, kiosztását, a zónák vízleadását, a szórófejek elhelyezkedését, típusát, működési szögét, vízleadását, a csövek méretezését, bekötési helyeit, csapadéktérképet stb. A precíz tervezés kulcsfontosságú az öntözőrendszereknél, hiszen így tudjuk a leghatékonyabban, precízen kiszolgálni kertünk vízigényét. Utólag a javítás, bővítés mindig sokba fog kerülni, nem is beszélve arról, hogy növényeink kiszáradhatnak vagy éppen kirohadhatnak. Legjobban gyepünkön lehet majd látni a nem megfelelő vízkijuttatást, lehetnek részek, amik zöldellenek, míg egyes részek szinte szürkék, feketék (ez jelzi a szárazságot gyep esetén) lesznek.
A vízforrásnak legyen az vezetékes, ásott vagy fúrt kút, minden esetben tudni kell a vízhozamát! Meg kell mérnünk, hogy adott nyomás mellett (2-3-3.5 bar) mennyi vizet ad rendszerünk percenként. Tapasztalatból mondom, hogy érdemes különböző napszakokban, akár hónapokban! mérni, mert igen változó lehet! Gondoljunk bele, míg tavasszal csak pár helyen, kertben van vízkivétel, addig a nyári csúcsban ez annak többszöröse is lehet! Vagy a vezetékes vízhálózatra egy éppen kiépülő településrészen hány házat fognak még a jövőben rácsatlakoztatni. Biztosan állíthatom, hogy változni fog a rendszerben lévő nyomásérték, ezért mindig tervezzük alul a rendszert, tehát ne a maximális nyomás- vízleadás értékekkel számoljunk! Magában a rendszerünkben is lesznek nyomásveszteségek (pl. idomoknál, csővezetékben stb.). Kút estén kérjük szakember segítségét, aki a rendelkezésre álló adatok alapján segít a megfelelő szivattyú kiválasztásában (felszíni, mélykúti stb.).
Az automata öntözőrendszerek kiépítése során számos eszközre és anyagra van szükségünk. Ezek közé tartoznak a vezérlő berendezések, vezérlőkábelek, öntözőcsövek, csepegtetőcsövek, szórófejek, fúvókák mágnesszelepek, szelepdobozok, tömítések, csapok, csatlakozók stb.
A megfelelő vezérlő kiválasztásánál számtalan szempont alapján dönthetünk. Választhatunk elemes vagy 230 V-tal működőt. Kültérit vagy beltérit, csapra, falra, szelepdobozba szerelhetőt. Ami fontos, hogy beltéri vezérlőt ne használjunk kültéren, mert a páralecsapódás hamar tönkre fogja tenni! Fontos, hogy tudjuk hány zóna kerül majd kiépítésre, ez határozza meg majd a vezérlő zónaszámát. Választhatunk manuálisan, wifin, bluetooth-on vagy ezek kombinációján működőket. Egyes vezérlőkhöz csatlakoztathatunk különféle érzékelőket (esőérzékelőt, talajnedvesség mérőt, időjárásállomást stb.).
A szelepdobozokat, amikben a mágnesszelepek is találhatóak, mindig könnyen szerelhetővé és vakondbiztosra kell építeni! A megfelelően kivitelezett szelepdoboz a későbbiekben egy hiba javításnál súlyos összegektől tudja megkímélni a tulajdonost. Azonnal látszik, ha csak egy “műkedvelő” dobta össze, megkárosítva az ügyfelet! Javaslom, hogy a szelepdobozban a mágnesszelepek elé minden esetben tervezzünk be egy elzáró csapot (függetlenítve a rendszert a kerti csaptól, ha van rákötve) és egy légtelenítési pontot is.
Az elektromos kábelezésnél mindig vízálló csatlakozókat használjunk. A zónák kialakításánál a korábban említett napos-árnyékos, különböző talajszerkezetű, más vízigényű területeket tegyük külön zónákra.
Az öntözőcsöveket megfelelő mélységben a talajba fektetjük, megóvva az estleges sérülésektől (pl. ásó, kapa stb.). Legegyszerűbben egy nyomvonalásóval áshatjuk ki a helyüket. Csatlakozó idomokból igyekezzünk a lehető legkevesebbet használni, evvel is csökkentve a hibalehetőségeket.
Minden esetben végezzünk nyomáspróbát, kiszűrve az esetleges szivárgásokat. A szórófejek rotoros (egy sugár), rotátoros (több sugár), spray (egyenletes) típusúak lehetnek. Kiválasztásuknál figyeljük arra, hogy a megadott értékek mindig gyári adatok, amiket laboratóriumi körülmények között mértek, de rendszerünkbe építve ennél kevesebbet tudnak!
Ügyeljünk a legfontosabb szabályra, hogy fejtől-fejig öntözünk!
A különböző szórófejeknél mindig figyeljünk arra, hogy a különböző nyitási szögeknél más és más vízmennyiség kerül kijuttatásra. Például mást ad le egy 90°-ban nyitott rotoros fej (pont 4x annyit, amennyiben nincs más vízleadású fúvóka betéve), mint egy 360°-ban. Erre sokan nem is gondolnak! Egy zónán belül ne keverjük a különböző típusú szórófejeket! Tilos egy zónára tenni a szórófejeket és a csepegtető csöveket! Minden esetben kerüljenek külön zónára! Figyeljünk arra a szórófejek elhelyezésénél, hogy a növények ne nőjenek rá, takarják be őket, hiszen a vízsugárba belógó részek nagyban rontják a szórásképet.
A cserjéket, fákat, évelőket legegyszerűbben csepegtetőcső segítségével öntözhetjük (2l/h vagy 4l/h). A csepegtető csöveknél 30 cm-ként van a vízleadási pont (általában). Fák, cserjék esetében javasolni szoktam inkább a nyomáskompenzált csepegtető, bokoröntöző gombák használatát (nagyobb vízmennyiséget is képesek leadni, némelyik külön szabályozható).
Nagyobb fáknál használhatunk gyökéröntözőt is, ami kellő mélységben juttatja ki a megfelelő vízmennyiséget. Sziklakerteknél, alacsonyabb növényeknél használhatunk mikro szórófejeket (pálcákat), ami tökéletesen elegendő vizet juttat ki permetezve, egyenletesen.
Az automata öntözőrendszerek rengeteg időt, vizet tudnak megspórolni a tulajdonosoknak, amennyiben megfelelően vannak beprogramozva! Fontos, hogy mindig az adott területhez, növényzethez, évszakhoz, időjáráshoz legyenek beállítva a különböző zónák öntözés intervallumai.
Törekedjünk a mélyre húzódó gyökérzet kialakítására! Egyszerre inkább több vizet juttassunk ki, mint többször keveset. Vegyük figyelembe, hogy a gyepet mindig hajnalban, kora reggel öntözzük és nem este a gombásodás veszélye miatt.
Ezen felül csepegtető zónák is jobb, ha az éjszakai, hajnali órákban mennek, hiszen a talaj kipárolgása ilyenkor a legkisebb, sokkal jobban hasznosul a kijuttatott vízmennyiség. Időnként ellenőrizzük a beállításokat, vegyük szemügyre növényeinket, ellenőrizzük a talaj nedvességtartalmát.
A szezon végén minden esetben víztelenítsük rendszerünket, megelőzve a fagy okozta károkat. Legbiztosabb megoldás a kompresszoros víztelenítés. A kerti csapokról se felejtkezzünk el, hagyjuk félig nyitott állásban, hogy az esetlegesen keletkezett pára se tudjon megfagyni benne.
Remélem sikerült átfogó képet adni az öntözőrendszer előnyeiről, felépítéséről, felhívva a figyelmet azokra a dolgokra, mikre érdemes, odafigyelni akár magunk, akár egy kivitelező tervezi, építi ki rendszerünket.
Képek, videók: KertCouture
Szöveg: Kert Couture – Harman Péter
Kertész, Kertépítő és fenntartó, Öntözőrendszer tervező és kivitelező, 3D Kerttervező
Tel.: + 36306252690
•••
• Nézd meg a többi Szakértői cikkünket KERT témában! •
• További cikkekért lapozz bele INGYENES e-magazinjainkban! •
• Csatlakozz hozzánk Facebook-on, Instagram-on és TikTok-on! •
