Kis-Strázsa-hegy, Esztergom
A Pilis hegységhez tartozó Strázsa-hegyek (őrhegyek) elnevezése az Esztergom 1595-ös ostromakor betöltött stratégiai szerepre utal, a környék pedig okkal népszerű a kirándulók körében. Az Esztergom határában található Kis-Strázsa-hegy a Pilis legutolsó vonulatai közé tartozik, csupán 233 méter magas, így mérete alapján leginkább dombra emlékeztet. A hegy felé közeledve már messziről észrevehető egy világítótoronyra hajazó magas épület, a Kis-Strázsa-hegyi kilátó. A torony tetejére ugyan csak előre egyeztetett időpontban lehet felmenni, de olyan csodálatos panorámát nyújt, hogy biztosan megér egy telefonhívást.
Fotó: GettyImages
Tündérkapu, Esztergom
A Nagy-Strázsa-hegyen, 290 méter magasságban található a már messziről jól látható Strázsa-barlang sziklaboltozata, amelynek bámulatos, 7 méter széles előcsarnokát nevezik Tündérkapunak. A varázslatos, 60 méter hosszú barlang égre néző ablakait, csipkézett hídjai a termálforrások tevékenységének köszönhetően alakultak ki. A máig érintetlen terület egyedülálló növényvilága és barlangjai miatt a fokozottan védett területek közé tartozik, azonban egy lezárt, kizárólag a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság engedélyével látogatható járat továbbra is vár a kirándulókra.
Fotó: Hatvani Anikó
Búbánatvölgy, Esztergom
Esztergomtól nem messze, a Dunakanyar egyik rejtett zugában bukkanhatunk rá a Búbánatvölgyre, ami nevével ellentétben a legkevésbé sem szomorú látvány. Ezt a titkos kis csodát a Szamár-hegy és a Hosszú-hegy között találjuk, a Duna-Ipoly Nemzeti Park határán. A völgy könnyedén megközelíthető, ezért rendkívül közkedvelt a túrázók körében, és a közelben lévő, felújított játszótér miatt még a nagycsaládosok számára is kiváló kirándulóhelyszín a napfényes sétákhoz.
Fotó: Csonth László
Julianus-kilátó, Nagymaros
Az Országos Kéktúra részét képezi a Nagymarostól és Zebegénytől egyformán bő négy kilométerre található Hegyes-tető (482 m) és kilátópontja, az eredetileg 1939-ben felhúzott, nemrégiben azonban felújított Julianus-kilátó. A körülbelül egy óra gyaloglással, néhol rövid, közepesen meredek kaptatókkal megközelíthető toronyból semmihez sem fogható panoráma tárul a kirándulók elé a Dunakanyarra, a Visegrádi-hegységre, valamint a Börzsönyre. A kilátó középső szintjén egy fedett, kerek asztallal ellátott helyiség csábít pihenésre, míg a közvetlen közelben néhány padot és asztalt helyeztek el, ahonnan a kilátásban gyönyörködve szusszanhatunk és falatozhatunk.
Fotó: Leyer Péter
Remete-barlang, Nagymaros
Bátran állíthatjuk, hogy a Szent Mihály-hegyen található Remete-barlanghoz vezető gyalogtúra büszkélkedhet a Dunakanyar egyik legpazarabb panorámájával. A Duna-parti Zebegény központjából induló útvonalat az edzettebb túrázóknak ajánljuk, ugyanis picit húzósabb, viszonylag rövid, 11,9 km hosszúságú, de a kaptatós és morzsalékos ösvény nehezített terepnek számít a gyakorlottabbak körében is. A Remete-barlangtól folytathatjátok utatokat a környék talán leggyönyörűbb kilátást nyújtó kilátójához, a Hegyes-tetőn álló Julianus-toronyhoz.
Fotó: Aktív Magyarország
Kálvária-kápolna, Márianosztra
Zebegénytől csupán negyedórára található a Börzsöny egyik legbájosabb települése, a vulkáni kúpok között megbújó Márianosztra. A falu keleti szélén található Kálvária-hegyen magasodik a Dunakanyar talán leghangulatosabb kálváriája. A zarándokhely gyalogszerrel is könnyen megközelíthető, a domboldalban kanyargó kálváriaút és a barokk kápolna szinte belesimul a terebélyes hársfákkal tűzdelt festői tájba, ahonnan páratlan kilátás nyílik a falura és a környező magaslatokra. Szemben a Nagy-Gallát láthatjuk, míg észak felé kémlelve megpillanthatjuk a Kopasz-hegy kopár csúcsát is.
Fotó: Leyer Péter
Kopasz-hegy, Márianosztra
Következő úti célunkat szintén az elbűvölő Márianosztrán kell keresni, de nem is kell sokáig vizslatni a tájat, hiszen a falu fölé, 538 méterig magasodó Kopasz-hegy azonnal magára vonzza a tekintetünket. Nagyirtáspusztáról indulva, a zöld háromszög jelzést követve, ha van bennünk elég kraft, akár három csodás kilátópontot is érinthetünk, hiszen útközben a Sas-hegy, a Nagy-Sas-hegy és a Só-hegy is kínál kihívást és szemet gyönyörködtető látványt. A Kopasz-hegy nem adja ám könnyen magát, a végső pár száz méteren kaptatós szakasz vár ránk, de megéri leküzdeni! A csúcsra felérve megpillanthatjuk az emblematikus keresztet és az elénk táruló káprázatos panorámát a Márianosztrai-medencével, a Börzsöny magaslataival és a távolban kanyargó Dunával.
Fotó: Majdán István
Nemzeti Botanikus Kert, Vácrátót
Budapest belvárosától mindössze 40 perces autóútra fekszik Vácrátót aprócska községének titkos kis ékszerdoboza, az egykori kastélykertben kialakított Nemzeti Botanikus Kert. Az ország leggazdagabb tudományos növénygyűjteményével rendelkező tájképi kert jelenleg kettős védettség alatt áll: kerttörténeti örökségként műemléki, természeti örökségként pedig természetvédelmi oltalmat élvez. Az egész évben látogatható, hatalmas területet önállóan vagy élményséták keretein belül, a kert kurátorainak vezetésével is bejárhatjuk. Utóbbiak célja a felfedezés öröme. 2163 Vácrátót, Alkotmány u. 2-4. | Weboldal
Fotó: Hatvani Anikó
Sződligeti-horgásztó
Elég 30 kilométert utazni Budapestről, hogy egy mesebeli erdei ösvényen keresztül szinte a Gyűrűk Ura-filmek egyik jelenetébe csöppenhessünk. A Sződligeti-horgásztó Vác és Göd között, a Dunakanyar egyik zugában bújik meg, amit csodálatos növényzete és halállománya miatt természetvédelmi területként tartanak számon. A festői látvány a partra épített mesebeli faházikókkal és a tavon kikötött csónakokkal válik teljessé. Fontos tudnivaló, hogy a horgásztó területére kutyát és kerékpárt tilos bevinni, és csak az arra kijelölt útvonalakon szabad haladni!
Fotó: Filipich Ervin
Látó-hegy, Vác
Új perspektívából ismerhetitek meg a Duna kanyarulatát, ha a Vác mögött magasodó, regényekbe illő Naszály-hegyet hódítanátok meg. A kalandos túra Kosdról indul, és ide is érkezik vissza 10 km és 460 méternyi szintkülönbség után. A kaptató a zöld jelzésen veszi kezdetét, majd az Országos Kéktúra vonalán folytatódik a túra. Egy kis kitérő árán a közeli Násznép-barlangot is megnézhetitek, innen már nincs messze a 652 méter magas Naszály-csúcs és az azt koronázó geodéziai mérőtorony, melynek tetejére vaslétrán lehet feljutni. A hegytetőről lefelé a Kéktúra ösvényét követjük, az útkereszteződésnél a sárga körút jelzésű turistaútra fordulunk, majd a kék háromszög jelű csapáson folytatjuk utunkat az 534 méteres Látó-hegyhez, utunk legszebb részéhez, ahonnan megpillanthatjuk az elképesztő kilátást és a Szent Erzsébet-keresztet.
Fotó: Szent Korona Rádió
Kisoroszi szigetcsúcs
Ugyan a kisoroszi szigetcsúcson a nyári fürdőzésnek nincsen párja, az őszi panorámáért is érdemes elhagynunk Budapestet és meg sem állnunk a fővárostól egyórás autóútra található Kisoroszi községéig. A szigetcsúcsot legegyszerűbben autóval lehet megközelíteni, amit vagy leparkolhatunk a faluban ingyenesen, vagy a kemping parkolójában – a főszezonban – napi pár ezer forintért, ahonnan még szintén sétálni kell valamennyit a vízig. A partszakasz nagy területet ölel fel, így biztosan találunk majd egy csendes zugot a fák ölelésében, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Dunakanyarra, sőt szép, napos időben akár a visegrádi fellegvárig is ellátni.
Fotó: László Orsolya
Prédikálószék, Dömös
Sokak szerint a Dunakanyar legszebb panorámájával büszkélkedhet a Prédikálószék kilátója, melyet több irányból, eltérő nehézségi szintű útvonalakon közelíthetünk meg. A 639 méter magas csúcs a Visegrádi-hegység harmadik legmagasabb pontja, melyet Dömösről indulva is elérhetünk. A klasszikus útvonal a Vadálló-köveken keresztül vezet, ez esetben viszont egy izzasztó kaptatókkal teli, 3 órás túrára kell számítani. A hegytetőn elénk táruló páratlan panoráma azonban kárpótol a fáradalmakért, melyet az ingyenesen látogatható, 12 méter magas fakilátóból élvezhetünk.
Fotó: Aktív Magyarország
Vadálló-kövek, Dömös
Dömösről közelíthetjük meg a Prédikálószék gerincén a magasba nyújtózó Vadálló-kövek elképesztő sziklavilágát, melynek vulkáni törmelékes kőzetből álló sziklái különféle fantázianeveket tudhatnak magukénak: Nagytuskó, Széles-torony, Bunkó, Függőkő, Felkiáltójel és Árpád trónja. Az 5-600 méteres tengerszint feletti magasságban található, különleges alakú sziklák ritka növényfajoknak adnak otthont, mégis inkább a meseszép látvány az, ami miatt hatalmas népszerűségre tett szert a kirándulóhely. A túra egy erdei sétával veszi kezdetét, majd egyre meredekebb kaptatókon találjuk magunkat, és végül a Vadálló-gerincen is fel kell másznunk, hogy elérjük az egyedülálló sziklákat.
Fotó: Egy jó kép az utazásról
Spartacus-ösvény, Visegrádi-hegység
A Dunakanyar szívében, Pilisszentlászló és Visegrád között, vadregényes környezetben tekergőzik az ősszel falevelektől színes Spartacus-ösvény. Egyedülálló és nem mindennapi hangulatra számíthatnak mindazok, akik kirándulásuk úti céljául a keskeny, ámde ámulatba ejtő, egykori vadászösvényt választják. A csekély szintkülönbséggel kecsegtető útvonalon könnyű gyalogtúra kalauzol bennünket végig a meredek hegyoldalak mentén, helyenként nem egyszer egyszemélyesre szűkülő útszakaszokkal. A Spartacus-ösvény bebarangolása minden évszakban maradandó élménnyel ajándékozza meg a túrázókat, fontos azonban tudni, hogy nyirkos, csapadékos időben fokozott figyelmet igényel az útvonal bejárása.
Fotó: Hatvani Anikó
Bertényi Miklós Füvészkert, Visegrád
Remek családi programnak ígérkezik egy hosszú, őszi séta a minden évszakban varázslatos Bertényi Miklós Füvészkertben. Miután megváltottuk belépőjegyünket (1000 Ft) az Ördögmalom Étteremben, két túraútvonal közül választhatunk a füvészkertben: míg a 19 állomásos ösvény kellemes barangolásra invitál az arborétum örökzöldjei között, dönthetünk inkább a vadregényesebb Erdőanyai-szurdok felfedezése mellett is. A meseszép kanyonban igazi erdei kalandban lehet részünk, amely során buja növényzet közt, sziklafalak tövében, patakmederben vagy épp fahidakon keresztül vezet az út.
Fotó: Evii Zoo
Apátkúti-völgy, Visegrádi-hegység
A Visegrádi-hegység különösen szép színfoltja az Apátkúti-völgy, amelynek útjain lépdelve vízesésekre, tavakra és erdei játszóterekre lelhetünk. Kiemelt látnivalói közé tartozik a Bertényi Miklós Füvészkert, az Ördögmalom-vízesés, a Kaán-forrás, a Pisztrángos-tavak, illetve a Telgárthy-rét, melyek egytől egyig bűbájos látnivalók. A völgyben közvetlenül a patak mellett sétálhatunk, miközben sziklafalak magasodnak felénk, majd egy vadregényes, kőtengerekkel, zúgókkal és korhadt farönkökkel szegélyezett szurdokvölgybe érkezhetünk.
Fotó: Hatvani Anikó
Zsitvay-kilátó, Visegrád
Ugyan a Dunakanyarban nem kevés kilátó található, a Zsitvay-kilátó tetejéről látható körpanoráma méltó módon tűnik ki társai közül. A 378 méter magas kilátó 1933-ban, a Magyar Turista Szövetség megalakulásának 20 éves jubileumának alkalmából épült, nevét a szövetség elnökéről, Zsitvay Tiborról kapta. Kialakításakor fontos szempont volt, hogy illeszkedjen a környéken található fellegvárhoz és a Salamon-toronyhoz is. Tetejéről tiszta időben még a fővárost is megpillanthatjátok, sőt, a Dunakanyar akár felhős időben is jól látható. A kilátót nem csak túrával hódíthatjátok meg, hiszen alig 200 méterre található egy fizetős parkoló, ahonnan tízperces séta vezet fel a csodálatos körpanorámához, amit babakocsival és kisgyerekekkel is könnyen megtehettek.
Fotó: DRONE EYE Photography
Visegrádi fellegvár
Visegrád legemblematikusabb építménye sem maradhat ki a látnivalók sorából: a fellegvár a Várhegy tövében található Salamon-toronyból és a tetején magasodó várból áll. A vár Károly Róbert uralkodása idején nyerte el végleges formáját, és többek között helyszínt adott a híres 1335-ös királytalálkozónak, ám a köztudatban leginkább Mátyás királyhoz és feleségéhez, Beatrix királynéhoz kötik, akik sok időt töltöttek itt. Az épület bejárása önmagában érdekes kulturális élmény, amit a benne található kiállítás és a lenyűgöző kilátás csak tovább tetéz.
Fotó: Aktív Magyarország
Vaskapu-szikla, Pilisszentkereszt
Az ámulatba ejtő sziklaformációt legegyszerűbben Pilisszántótól Klastrom felé tartva érhetjük el. Utunk a 800 éve alapított cisztercita templom és kolostor romjain, a Klastrom-forráson és az árvalányhajjal teli réten keresztül vezet a Vaskapu-szurdokvölgyhöz, ahonnan a meredeken felkapaszkodva a Vaskapu-sziklánál lyukadhatunk ki. A 6 és 15 méter magas, lenyűgöző sziklakapuk valószínűleg hévizes eredetű barlang maradványai lehetnek. Ide felérve, a Dobogókőre és a Kétbükkfa-nyeregre táruló kilátás azonnal elfeledteti velünk a megtett kilométerek fáradalmait.
Fotó: Egy jó kép az utazásról
Vörös-kő, Tahitótfalu
A Visegrádi-hegység keleti részének legcsodálatosabb kilátását a Vörös-kői kilátóhelyről leshetitek meg: az emblematikus betonoszlopáról híres, lapos tisztáson található panorámapont elképesztő látványt kínál. A jellegzetes kilátópontról látszódnak a Duna menti falvak egészen Szentendréig, illetve a Budai-hegység is, tiszta időben pedig ellátni akár a Mátráig.
Fotó: Majdán István
