A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretén belül újult meg a 18. században épült Nógrád vármegyei Benczúr-kúria, amely a híres festőfejedelem, Benczúr Gyula (1844–1920) nyaralókastélyaként és műteremházaként funkcionált élete utolsó éveiben, 1910 és 1920 között. Benczúr a historizáló akadémikus irányzat egyik legjelentősebb magyar mestere, akinek – többek között – olyan alkotásokat köszönhetünk, mint a Vajk megkeresztelése, a Budavár visszavétele 1686-ban, vagy a kevésbé ismert XVI. Lajos és családja elfogatása.
Az újonnan átadott kiállításon a festő egyik leghíresebb festményének nemesmásolatát is megtekinthetjük – Fotó: MTI / Komka Péter
Benczúr Gyula élete utolsó szakaszában beleszeretett a nógrádi tájba, és miután megvette Pejachevics gróftól a gyönyörű fekvésű kúriát, építészmérnök fivérével, Benczúr Bélával átalakíttatta és otthonos nyaralót varázsolt belőle.A kiskastélytól alig néhány lépésre, egy régi magtárból önálló műtermet alakított ki, ahol olyan alkotások születtek, mint az Önarckép palettával, illetve a Turbános önarckép, melyet most a kiállításon is megtekinthetünk.Az épület az államosítást követően iskolaként, tanácsházként és művelődési központként is funkcionált. A rendszerváltás után a kastély állapota egyre romlott, felújítása forráshiány miatt nem valósulhatott meg.
A rendszerváltás után szinte menthetetlenné vált a Benczúr-kúria – Fotó: MTI / Komka Péter
„Utolsó pillanatban sikerült a magyar kultúrtörténetben is jelentős szerepet játszó Benczúr-kastélyt megmenteni. Megmenteni az erodálódástól, felújítani az elmúlt évtizedek gondozatlansága miatt majdnem az enyészetté lett épületet” – mondta el az ünnepélyes megnyitón Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára.A kúria rehabilitációja során az volt a cél, hogy egy 21. századi igényeknek és trendeknek megfelelő, komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció jöjjön létre,amely a látogatók számára Benczúr Gyula művészetének megismerését és a szabadidő minőségi eltöltését nyújtja.
A nyaralókastélyban egy új, interaktív kiállítás is helyet kapott – Fotó: NÖF / Facebook
A fejlesztés központi eleme az „A képíró – Közelítések Benczúr Gyulához” című interaktív kiállítás.A festő életművének sajátossága, hogy belső vívódásait, a szegények, az elesettek iránti empátiáját és az ezzel járó nyomasztó érzéseket kizárólag vázlatban vetette papírra, mert számára a festészet definíciója a gyönyörködtetés volt. A tárlat során így két különböző Benczúr Gyulát ismerhetünk meg, elvégre teljesen más típusú műveket alkotott magánemberként a családjának, barátainak és vázlatfüzetének, mint amit a nagyközönségnek.
A kiállítás kezdetén egy hanginstallációt helyeztek el, egyfajta felütésként, amelyre rálépve 3-3 percen át hallgathatjuk a pozitív és a negatív kritikákat Benczúr munkásságával kapcsolatban, érzékeltetve, milyen ellentmondásos időszakban alkotott a művész – árulta el a Páll Evelin, a kiállítás kurátora.
A „Lélek arcai” teremben olyan alkotásokkal találkozhatunk, melyeket a festő nem a nagyközönségnek alkotott, illetve helyet kapott egy 15 darab, különböző önarcképből álló forgatható tábla is, melyeken sokszor különféle szerepekben tűnik fel a festőművész.
Benczúr Gyula önarcképeinek hátoldalán a képekről olvashatunk érdekességeket – Fotó: turizmus.com
A kiállítás legnagyobb termében a festő egyik leghíresebb művének, a Budavár visszavétele a törököktől 1686-ban című kép kicsinyített nemesmásolata látható, melynek az eredetije a Magyar Nemzeti Galériában található.
A teremben található még a XVI. Lajos és családja elfogatása című festmény is, illetve olajvázlata is, amelyen még sokkal inkább megjelennek az érzelmek.
A tárlaton azonban annak is megtaláljuk lenyomatát, hogy Benczúr Gyula mekkora örömét lelte a nagyközönség gyönyörködtetésében. A kiállítás második felében a barokk és rokokó metamorfózisok termében olyan alkotások láthatunk, mint a Mályvák között vagy a Szerelmespár című festmény.
A Mályvák között című festmény mellett annak vázlatai is helyet kaptak – Fotó: turizmus.com
A megújult kiállítóterekben összese 18 darab eredeti Benczúr-festmény, relikviák, saját textilgyűjteményből származó eredeti drapériák, továbbá reprodukciók, fotók és kisfilmek is segítik a szemléltetést.
A rekonstrukció során új kiszolgáló terek is létrejöttek: elkészült a fogadótér, ruhatár, kávézó, ajándékbolt, megújultak a vizesblokkok. Újjászületett a kúriaépület közvetlen környezete, megújult a kerti úthálózat és látogatói parkolót is kialakítottak.
„A Benczúr-kúria a NÖF létesítmények között unikális, hiszen nem egy történelmi család okán vált közismertté, hanem egy ikonikus művészhez köthető, akinek a hatása a mai napig érezhető a magyar festőművészetben. Benczúr Gyula szellemi hagyatékát tovább örökítve, az általa megálmodott környezetben egy olyan közösségi tér létrehozása volt a célunk, ahol a képzőművészet sok ága meg tud jelenni, s amely a festészet iránt fogékony látogatóközönség zarándok helyévé válhat. Ez az épület otthont adhat kulturális és művészeti programoknak, alkotótáboroknak, művészeti workshopoknak és foglalkozásoknak” – hangsúlyozta Oláh Zsanett, a NÖF Nkft. ügyvezető igazgatója.
Szerző: Bikkes Katica
Címlapkép: Getty Images
