Minden cseppjét tudatosan, okosan használjuk fel!
Kertjeinkben igyekezzünk minél hasznosabban gazdálkodni az égi áldással, az esővízzel. Javaslom gyűjtsük össze, tároljuk és elsődlegesen ezzel öntözzük növényeinket, hálásak lesznek érte, mert nincs jobb az esővíznél!
Összegyűjtésére legalkalmasabbak a kereskedelemben kapható különböző méretű esővíz gyűjtő tartályok, de bármilyen edényben gyűjthetjük. Számtalan méretben és formában elérhetőek, mindenki megtalálja a neki tetszőt. A már összegyűjtött csapadékot a szúnyogok ellen érdemes lefedni, akár szúnyoghálóval letakarni, így megelőzve azok szaporodását.
Minden évszakban eltérő mennyiségű vízre van szükségük a növényeknek ezért is fontos ismerni a kertünkben lévő növények vízigényét! Növényeink ebből a szempontból sem egyformák! A legtöbb vizet nyáron, a kánikulában igénylik, de a túlöntözés éppúgy káros lehet, mint a túl kevés víz! Más igénye van a fáknak, a cserjéknek, az évelőknek, a gyepnek, ennek figyelembevételével öntözzünk. Nagyban növeli növényeink túlélési esélyét az aszályos, öntözés nélküli időszakokban a megfelelő gyökérzet. Mélyre húzódó gyökérzet kialakítására törekedjünk, minél mélyebre törő, annál szívósabb életképesebbek növényeink. Különbséget kell tennünk a már “beállt” és a frissen ültetett növények között. A frissen ültetett, telepített növények vízigénye sokkal nagyobb a gyökeresedési időszakban!
Előfordulhat, hogy még télen is öntözésre szorulnak (mindig fagymentes napokat válasszunk). Lehetőség szerint inkább egyszerre juttassunk ki nagyobb mennyiségű vizet, mint többször keveset, így érhetjük el a mélyebbre húzódó gyökérzetet. A talajfelszínt érdemes takarni (lehet fadarálék, fenyőkéreg, levágott fű stb.), hogy ne száradjon ki hamar, növelve a talaj vízmegtartó képességét. A talajtakarás a gyomok ellen is hasznos! A növényeknek a tövét öntözzük, így közvetlenül hasznosul a kijutatott víz.
Melyik napszakban öntözzünk? Jó kérdés! Gyepnél a hajnali, kora reggeli öntözés javasolt (estit kerüljük, nő a gombásodás veszélye), míg a többi növény esetében pont azon időszakok a legjobbak, amikor a talaj hőmérséklete le -visszahűl (éjszakai, hajnali).
Sok időt és energiát spórólhatunk meg egy jól megtervezett, kivitelezett öntözőrendszerrel.
Milyennek is kell lennie, járjuk körbe ezt a témát.
Egy kert tervezésénél figyelembe kell venni annak tájolását, a napos -árnyékos részeket, a tagoltságot, a domborzatot, a meglévő és telepítendő növények méretét, mennyiségét, vízigényét stb. Fontos a funkcionális részeket elkülöníteni (játszótér, terasz, medence stb.), melyek nem igényelnek öntözést.
Amennyiben elhatároztuk magunkat, hogy öntözőrendszert szeretnénk érdemes szakember segítségét kérni. Számtalan szabályt, apró részletet kell figyelembe venni, ami egy laikus kertbarátnak nem biztos, hogy eszébe jut.
Menjünk végig a lépéseken! Kútvizet vagy hálózati szeretnénk használni?
- Kút esetében fontos tudni a nyugalmi, dinamikus vízszintet (ez meghatározza a szivattyú fajtáját, felszíni, búvár stb.), a vízhozamot (hány báron, hány liter vizet ad percenként). Fontos, hogyha van, akkor hol van a szűrőzött rész (ide nem engedjük le a szivattyút). Mennyire homokol a kút, ez határozza meg az alkalmazandó szűrő(k) fajtáját. Vasas-e a vizünk (talán ez a legrosszabb, mivel mindent megszínez, eltömít). Mennyi a kút vízhozama, milyen gyorsan töltődik vissza az elhasznált vízmennyiség. Pár apró trükköt itt is lehet alkalmazni (pl. köröket késleltetve indítani). Szivattyú használatakor érdemes áramláskapcsolót használni, ami megóvja szivattyúnkat a szárazonfutástól.
- Hálózati víz esetében is a legfontosabb a rendszerben lévő nyomás! Érdemes alultervezni az öntözőrendszert (több zóna, kevesebb fej zónánként), nehogy úgy járjunk, hogy a korábban mért nyomásunknak híre-hamva sincs a sok új ingatlan hálózatra történő csatlakozásakor. Véleményem szerint inkább legyen nagyobb nyomás az öntözőrendszerünkben (amit akár egy csappal, nyomásszabályzóval szabályozhatunk), mint kevés.
Tervezésnél fontos a terület precíz felmérése. Próbáljuk meg szabályos síkidomokra bontani a területeket (négyzet, téglalap, háromszög). A zónák kialakításánál figyeljünk arra, hogy a napos, árnyékos területek külön zónákra kerüljenek vízigényük miatt. Aranyszabály, amit mindig be kell tartani: fejtől-fejig öntözünk! Árajánlatokban itt vannak a legnagyobb eltérések, nem mindegy hány zónát, hány fejjel tervezünk. Az olcsóbb árajánlat nem biztos, hogy a területünk teljes lefedettségét garantálja! Kérjünk öntözőrendszer tervet, tervrajzot! Itt látható lesz a zónák, szórófejek száma, a sugarak fedettsége, a fejek vízleadása, nyitási szögek stb. Utólag javítani, bővíteni sokkal költségesebb.
Milyen szórófejet használjunk? A legmeghatározóbb talán a szórási távolság. Figyeljünk arra, hogy a táblázatokban megadott adatok gyári adatok, a valóságban inkább kevesebbet tudnak. Megkülönböztetünk spay (minden irányba azonos vízsugár), rotátoros (több kisebb nagyobb vízsugár), rotoros (egy vízsugár) szórófejeket. A zónák kialakításánál számoljuk ki hány darab, milyen típusú, mekkora szögben nyitott, milyen távolságra szóró, mekkora nyomáson, mennyi vizet használó fejeket szeretnénk. A korábban megmért vízhozamot kell alapul vennünk, ennek 70-80 %-át használjuk csak, legyen tartalék a rendszerben. A rotoros fejek esetében amennyiben nem azonos szögben szeretnénk használni, cseréljünk fúvókát (nem ugyanaz a vízleadása egy 90, 180, 360 fokban beállított fejeknek).
Az öntözőrendszer lelke a vezérlő. Számtalan változatban kapható (kültéri, beltéri, csapra szerelhető, különböző zóna számú, wifis, Bluetooth-os, különböző érzékelők csatlakoztatási lehetőségeivel stb.) Mindenki talál az igényeinek megfelelőt. A vezérlő kezeli a mágnesszelepek nyitását, zárását. A mágnesszelepeket általában süllyesztett szelepdobozokba tesszük, de máshova is telepíthető. A lényeg a szerelhetőség! Javítás esetén hozzáférjünk az idomokhoz, mágnesszelepekhez! A földbe ásott szelepdobozok legyenek vakondbiztosak! Rengeteg plusz költségtől óvjuk meg magunkat egy esetleges javításnál.
Fák, cserjék, évelők öntözésére külön zónát, zónákat alakítunk ki. Legnépszerűbb a csepegtetőcső. Többféle vízleadású kapható (2, 4 liter/óra). A csepegtető idomok általában 30cm- ként vannak a csőben. Kisebb cserjék, évelők esetében elegendő a csepegtetőcső használata, de nagyobb növényeknél inkább nyomáskompenzált, szabályozható csepegtetőgombákat ajánlok, nagyobb vízleadással. Ezek használatával elkerülhetjük a nagyobb növények sekély felszíni gyökérzetének kialakulását! Kapillárcső segítségével a kaspós, dézsás növényeinket is tudjuk öntözni. Frissen ültetett fák esetében mindig szükség van extra víz adásra (több kanna víz, akár ültetéskor dréncső behelyezése, öntözőzsák használata) a mélyre húzódó gyökérzet kialakításához.
A jól megtervezett, kivitelezett, beállított öntözőrendszer rengeteg időt és vizet spórol meg nekünk, megkímélve minket a fáradságos kézi öntözéstől. Ráadásul reggelente egy csésze kávéval a kezünkben gyönyörködhetünk a felfrissülést adó vízsugarak látványában. Csodáljuk, ahogy a rigók önfeledten fürdenek a vízsugárban, és szedegetik a frissen előbújt gilisztákat…
Nem is indulhatna jobban egy nap!
Képek: Kert Couture, Istockphoto és Pixabay
Szöveg:
Kert Couture – Harman Péter
Kertész, Kertépítő és fenntartó, Öntözőrendszer tervező és kivitelező, 3D Kerttervező
Tel.: + 36306252690
