Mi az a zöld fal?
A zöld falak olyan élő növényzettel borított függőleges felületek, amelyeket különféle technológiákkal hoznak létre. A zöldfalak állhatnak a természetesen, talajból fejlődő növényekből vagy különleges szerkezetre felszerelt növényekből is. Lehetnek kültériek és beltériek, rendelkezhetnek különleges öntözőrendszerekkel, de vannak, amelyek fennmaradnak anélkül is.
Zöld falak típusai
Talán meglepődsz, amikor azt mondom, hogy zöldfalak közé tartoznak a sövények, de ha jól belegondolsz általában éppen azért hozzuk ezeket létre, hogy falként határoljanak el az utcától vagy szomszédtól. Ezek a sövények lehetnek nyírtak vagy nyíratlanok, feladatuk lehet a térelválasztás, belátásgátlás vagy pusztán a zöldfelület növelése.
Szintén zöldfalnak számítanak a futónövények, amik vagy kerítésre, vagy a homlokzatra vannak futtatva. A homlokzaton nőhetnek szabadon vagy gyakran valamilyen támrendszeren, amely a homlokzatra van rögzítve.
Plusz egy extra, amit még idesorolhatunk a mohák, amiket mesterséges módon, akár különleges formákban – szív, kör, téglalap, felirat – juttatnak, vagy mondhatjuk, hogy festenek a falra és egy élő mohafalat alkotnak. Ezek összessége a természetes zöldfalak.
A zöldfalak másik csoportja a mesterséges, épített rendszerrel rendelkező vertikális kertek, melyek nagyobb fenntartási igényűek. Ezeken a felületeken található növények nem érintkeznek közvetlenül a talajjal. Sokféle megoldás létezik: moduláris, hidroponikus, filces vagy zsebes, esetleg szivárgásos öntözésű zöldfalak. Ezeknél a szerkezeteknél fontos eljuttatni a növényekhez a megfelelő víz és tápanyagmennyiséget, hogy azok ne pusztuljanak ki. Épp ezért ez a rendszer bonyolultabb, mint a természetes zöld falak. Folyamatos odafigyelést és karbantartást igényelnek.
Ebbe a két típusba nem sorolható, azonban említésre méltó a ma egyre nagyobb népszerűségnek örvendő olyan függőleges kertek, amelyek nem alkotnak egybefüggő rendszert, mint a fent említettek, hanem maga az épület adja meg a zöldfal szerkezetét. Ezek olyan épületek, mint a Bosco Verticale Milánóban, amelyek több tíz emeletesek és általában emeletenként terasszal vagy erkéllyel rendelkeznek.
A teraszok, erkélyek és lapostetők pedig úgy lettek tervezve, hogy a futónövényektől kezdve, az évelőkön át a fákig minden méretű növény beültethető legyen, ezzel alkotva a külső szemlélőnek egységes zöldfalat. Mint városi hegyek emelkednek ki a megszokott társasházak közül.
Mesterséges zöld falak eredete
A zöldfalak feltalálójának az amerikai Stanley Hart White tartják, aki 1922 és 1959 között az Illinois-i Egyetem tájépítész professzora volt. White 1938-ban fejlesztette ki a „botanikai téglák” prototípusát, amelyet Vegetation-Bearing Architectonic Structure and System néven szabadalmaztatott, és amely a világ első ismert zöld falának vagy függőleges kertjének alapjául szolgált.
A modern zöld falak úttörője és ma is alkotó művésze a francia botanikus Patrick Blanc. Blanc ötlete nem feltétlenül származott White-tól. 19 éves korában járt először Tájföldön, ahol lenyűgözte őt a rengeteg növény, amely a fákon, talajjal való érintkezés nélkül él. Épp ezért élete során számtalanszor visszatért Ázsiába, hogy tanulmányozza ezeket a növényeket. Ez az életmód adta az ötletet az általa alkotott vertikális kertekhez. Az ő rendszerében nincsen föld, csak filcbe ültetett növények, amibe a tápanyagot és a vizet juttatják. Híres alkotása a párizsi Musee du Quai Branly épületén található zöld fal, de akár Berlinben és Szingapúrban is megcsodálhatók alkotásai.
És hogy miért örvendenek olyan nagy népszerűségnek a zöld falak?
Mert a városi környezetben gyakori, hogy nincs elég hely vízszintes zöldfelületek létrehozására. Azonban a függőleges irányba való terjeszkedés lehetővé teszi a levegőminőség javítását, a hőmérséklet-szabályozást és növeli a biológiai sokszínűséget. Mindezek mellett a művészien megalkotott falak esztétikai hatást is gyakorolnak ránk, pozitív hatással van az emberek mentális egészségére.
Ahogy a klímaváltozás hatásai egyre nyilvánvalóbbá válnak, egy új városfejlesztési irányvonal rajzolódik ki. A környezettudatos tervezés előtérbe kerül. A vertikális kertek alternatív módot nyújtanak a zöldfelületek növelésére, ezzel élhetőbbé téve a városi környezetet, javítva a városi környezetvédelmet.
Képek: Pinterest
Szöveg:
Kristofori-Bányi Bianka – tájépítész, okl. településmérnök
Tel.: 06306539200
