Több hó lesz Európában ezen a télen?

Így befolyásolhatja az El Niño az időjárásunkat

Júliusban a Meteorológiai Világszervezet (WMO) hivatalosan is megerősítette az El Niño időjárási jelenség visszatérését. Az ember okozta szén-dioxid-kibocsátásból eredő globális felmelegedés mellett a szakértők szerint ez „kettős csapás” a szélsőséges időjárás és a rekordhőmérséklet szempontjából. Most a Nemzeti Óceán- és Légköri Hivatal (NOAA) közölte, hogy 95 százalékos esély van arra, hogy a mérsékelt vagy erős El Niño-szezon 2024 februárjáig folytatódik. És ennek az időjárási eseménynek a legnagyobb hatásait valószínűleg csak jövőre fogjuk látni. Mire számíthatunk tehát?

Befolyásolja-e az El Niño Európa időjárását ezen a télen?

Az El Niño-események általában kilenc és 12 hónap között tartanak, de akár évekig is fennmaradhatnak, és november és január között érik el csúcspontjukat – írja az Euronews. A tudósok nem igazán tudják, miért van ez így, és még sokat kell tanulnunk ezekről az időjárási mintákról.

A jelenlegi esemény várhatóan 2024-ig folytatódik, és a szakértők szerint a következő hónapokban erősödni fog, és jövő tavasszal ér véget.

A világ időjárási rendszereinek bonyolult kirakósa azonban megnehezíti annak megjósolását, hogy az El Niño hogyan befolyásolja majd Európa időjárását az év további részében. Az, hogy miként változtatja meg a csapadékot, a szelet, a hőmérsékletet és más éghajlati mintákat, attól függően is változhat, hogy a kontinens mely pontján tartózkodunk.

Dél-Európában összességében csapadékosabb időjárást hozhat. Hozzáteszi azonban, hogy fontos megjegyezni, hogy ez a sok El Niño esetében az átlagot jelenti, és nem elég erős ahhoz, hogy biztosan meghatározza a kimenetelét.

Megjegyzi azt is, hogy a legerősebb események során – mint amilyen a mostani is – gyakran egy kissé eltérő mintázat figyelhető meg. A lényeg az, hogy éghajlatunk tele van meglepetésekkel. Soha nem kapjuk pontosan azt, amire számítunk, és az El Niño csak egy az európai időjárási mintákat befolyásoló számos hatás közül.

Más időjárási hatások is megzavarhatják a tipikus El Niño mintákat. A sztratoszféra – a légkör második rétege felfelé haladva – szintén fontos szerepet játszhat. Néhány évente előfordul például, hogy ebben a légköri rétegben a szelek megszakadnak. Ezt gyakran hideghullám követi, függetlenül attól, hogy aktív-e az El Niño.

A világ éghajlati rendszerének megértése olyan, mintha egy óriási kirakós játék darabjait illesztenénk össze. Az óceánok kölcsönhatásban vannak egymással és a légkörrel, amely viszont visszahat az óceánokra. (Fotó: Canva)

Mi történhet 2024-ben?

Az El Niño kezdetének hatásai általában néhány hónapos késéssel jelentkeznek.

A jövő évben a „szokásosnál melegebb” hőmérsékletre is nagyobb az esély. Legutóbb 2016-ban volt erős El Niño, amikor a világon a valaha mért legmelegebb év volt. Egy nagy esemény az idei év végén nagy esélyt adna arra, hogy ismét hőmérsékleti rekordok dőljenek meg.

A globális felmelegedés miatt emelkedő hőmérséklettel együtt a meteorológusok úgy vélik, hogy ha a körülmények megfelelőek, akkor 2024 lehet a rekordmeleg év. Félő, hogy ez átlépheti a kulcsfontosságú 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöbértéket.

Már a májusban kezdődött időjárási esemény előtt is magasabb volt a globális tengerfelszíni átlaghőmérséklet, mint bármelyik eddigi rekord. Ez világszerte felerősítheti a szélsőséges időjárást.

Mi az El Niño déli oszcilláció?

Az El Niño déli oszcilláció (ENSO) a Csendes-óceán keleti-középső részén található óceáni vizek és szelek felmelegedésének és lehűlésének mintázata. Ciklikusan váltakozik a hűvös időszakok – La Niña -, semleges időszakok és a meleg időszakok – El Niño – között. A meleg fázisok általában két-hét évente jelentkeznek.

Ami azonban a Csendes-óceánban történik, az nem marad ott. A világ éghajlati rendszerének megértése olyan, mintha egy óriási kirakós játék darabjait illesztenénk össze. Az óceánok kölcsönhatásban vannak egymással és a légkörrel, amely viszont visszahat az óceánokra. Ez hatással van a széljárásra és az időjárási rendszerekre szerte a világon.

A jelenlegi El Niño egy ritka, „háromszoros” La Niña időszakot követ, amely közel három évig tartott és márciusban ért véget. Mindkettő képes szélsőséges időjárási eseményeket előidézni, az elmúlt években világszerte súlyos aszályok voltak tapasztalhatók a szokatlanul hosszú La Niña idején.

A kutatások szerint az éghajlatváltozás mélyebbé és intenzívebbé teheti ezeket a meleg és hideg közötti ingadozásokat. Scaife professzor szerint az éghajlatváltozásnak az El Niñóra gyakorolt pontos hatása egyelőre bizonytalan.

Forrás